Bejelentés


Márianosztra Márianosztráért Közhasznú Egyesület oldala (2011.09.08


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.








----[Amit a pénzről tudhatunk...]----

MAGYAR MÁTRIX
VÁLLALKOZÓI SZÖVETSÉG

HUNNIÓ KONFÖDERÁCIÓ
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
TÁRSADALMI MODELLJE

A globális kapitalizmus egy lehetséges alternatívája.

Századunk társadalom tudósainak kutatási eredményei és társadalmi kísérletek tapasztalatai nyomán kialakult egy gazdasági társadalmi modell, amely fenntartható alternatívája az összeomlóban lévő globális kapitalizmusnak. Ez egy demokratikus, szociális piacgazdaság modellje, alkalmas keret a fenntartható fejlődés, és a nemzeti kultúrák megőrzése, virágzása számára.
Magyarországnak lehetősége van arra, hogy ezt a modellt akár elszigetelten is- megvalósítsa, és ezzel példát mutasson a világnak, mint 1848-49 ben és 1956-ban is példát mutatott.Amíg nincs demokratikus világstruktúra, szükséges, hogy az államalkotó társadalmak megőrizzék, illetve visszaszerezzék szuverenitásukat, mert csak így tarthatják demokratikus ellenőrzés alatt a gazdasági szereplőket, csak így van lehetőségük arra, hogy meggátolják kártételüket a Hunnió modell gazdasági és pénzügyi tekintetben is szuverén szerveződést feltételez.
Az életüket e modellhez hasonlóan berendező szuverén államok szerveződések - a FÖDERALIZMUS elvei alapján - fokozatosan demokratikus struktúrát alakíthatnak ki.


A MAGYAR MÁTRIX
VÁLLALKOZÓI FÖDERATÍV SZERVEZŐDÉS
ÁLTALÁNOS LEÍRÁS


A magyar gazdasági életben az áruk árának átlag 1/3-a kamat, amelyet a termelők, és a közvetítők, a fogyasztók közvetve a pénztulajdonosoknak fizetnek.
Ha egy kistáj lakosságának zöme szövetkezetekbe, vállalkozói csoportokba (MÁTRIXBA) szerveződik, az emberek az alapvető fogyasztási cikkeket 1/3-al olcsóbban vásárolhatják meg a szövetkezeti, egyéb a rendszerhez csatlakozó kereskedők, szolgáltatók boltjaiban, függetlenül attól, hogy országosan megvalósul e a szabad pénz, és ezzel elkezdődik a kamatláb országos csökkenése.
(másfelől az egyes kis tájak ilyen szerveződése maga is csökkenti a hitel kamatlábat, mivel az alapcikkek szektora nem jelenik meg a hitelpiacon, és így csökken a hitel kereslet) Gondoljuk ezt végig a kenyér példáján. A Hangya szövetkezet fagázos kis hőerőművel működő malom pékségében állítja elő a kenyeret a tagjai által termelt gabonából, a tagjai által gyűjtött fahulladék energiával, saját boltjában értékesíti, és mindeközben senkinek nem fizet kamatot.

Nézzük meg ugyanezt egy másik metszetben. Ma a polgárok három módon adóznak:
-az államnak a közszolgáltatásokért (oktatásért, egészségügyért, rendőrségért, bíróságért, stb.)
-az államot szoros gyeplőn tartó pénztulajdonosoknak az államadósság kamatterhén keresztül
-és ugyancsak a pénztulajdonosoknak az áruk árába beépített kamatokon keresztül.


Hogyan segíthetnek magukon a háromszoros adózók?

A MÁTRIX (Hangya) szövetkezetek, vállalkozók saját természeti és emberi erőforrásaiból ellátják magukat az élethez feltétlenül szükséges javakkal és szolgáltatásokkal. Ezáltal az árba beépített „adózás”azonnal megszűnik, mert a lakosok, mint rendszer tagok ezekért olyan árat fizetnek, amelybe nincs beleszámítva hitelkamat.
Ha a (MAGYAR MÁTRIX) szerveződések hálózata országszerte kiépül, összefogva megszüntethetik a második fajta adózást is, és-részvételi demokrácia keretében- a jelenleginél hatékonyabb ellenőrzést gyakorolhatnak az első típusú adózás terén is.


A MAGYAR MÁTRIX szerveződéstől várható további előnyök:

*A HUNNIO Modell szerint szervezett kistáj ellenálló képessége jelentősen megnő, minden pénz-és egyéb hatalmi zsarolással szemben, minden központosító törekvéssel szemben.
*Megerősödik a kistájban együtt élő emberekben egymásra utaltságuk, egymásért való felelősségük érzése, a közösségi érzés, amely az életminőség jelentős tényezője.


Általános elvek

A szerveződés alanyai olyan kis tájak, mint egy kisváros és környéke, vagy kisebb nagyobb falvakat magába foglaló, a természeti tényezők által meghatározott kistáj, vagy egy nagyváros városrésze összefoglalva a környék falvainak egy csoportjával.
Egy HUNNIO kistáj lakosainak irányszáma:20.000 lélek.
A szerveződés jogi kerete: a kistáj felnőtt lakosságának zömét magába foglaló általános és hitelszövetkezet, a Társasági Törvényben meghatározott vállalkozások (, Kisszövetkezet, TÉSZ, Takarékszövetkezet, Kft, RT, Bt stb.) holding szerű szerveződése (KLASZTER)
A HUNNIO FÖDERÁCIÓ nem profitorientált, amennyiben célja nem rendszeres, minél nagyobb osztalék (nyereségrészesedés) osztása a tulajdonosok (tagok) számára, hanem az, hogy a kistájon mennél teljesebb foglalkoztatottságot, mindenki számára tisztes, kulturált megélhetést biztosítson


A Hunnio Föderáció (MAGYAR MÁTRIX) gazdasági összetevője:

A HUNNIO FÖDERÁCIÓ társult vállalkozok, belső vállalkozók (termelők, szolgáltatók, kereskedők, érdek-képviseleti szervek, és fogyasztok együttese.
Társult vállalkozó: önálló (magaura) vállalkozó (egyén, cég, társaság), a működéshez szükséges termelőeszközök tulajdonosa, vagy bérlője, aki (amely) hálózati (franchise), vagy más együttműködési szerződéssel a MÁTRIX szerves részévé válik.
Belső vállalkozásnál a termelőeszközök a vállalkozás tulajdonában vannak, és egy vagy több tag szerződéssel vállalkozik ezek hatékony működtetésére.
A MÁTRIX arra törekszik, hogy egyfelől a tagok mennél több áru- és szolgáltatás-szükségletét a szövetkezethez, hálózathoz tartozó (társult és belső) vállalkozások elégítsék ki, másfelől a (társult és belső vállalkozások mennél több munkavállalója, ill. beszállítója a szövetkezeti, hálózati tagságból kerüljön ki.


A szövetkezeti, ill. a társult és belső vállalkozások funkciói:

Munkahelyek teremtése és fenntartása, tisztes jövedelem biztosítása a kistáj lakosai számára.
A lakosság ellátása olcsó, jó minőségű alapvető fogyasztási cikkekkel
A földből élők ellátása termelőeszközökkel, műtrágyával, növényvédő szerekkel, szaporító anyaggal, takarmánnyal, stb.
Termékfelvásárlás
Mezőgazdasági termékek ésszerű fokig való feldolgozása
Önköltségi kamatú hitelellátás
A tagok teljesítmény cseréjének zártkörű lebonyolítása, a kamat és inflációs veszteségek és az elszámolási költségek minimalizálásával
A tagok számára szaktanácsadás, és szakmai továbbképzés
A rászorultak segítése
A közbiztonság megjavítása és magas szinten tartása a rendőrséggel (csendőrséggel?) együtt működő polgár, ill. mezőőrséggel

A társult és belső vállalkozók és a (szövetkezeti tag) fogyasztók közötti forgalom közvetítője nem az állami pénz (amely ki van téve az inflációnak, valamint a bel-, és külföldi spekulációnak, valamint a korrupció alapját képezi) hanem HUNNIO KONFÖDERÁCIÓ elszámoló egysége, SAJÁT VALUTÁJA az ARANY KORONA


Amely nem más, mint a tagok tulajdonában lévő ARANYAT (99,99%-os) TARTALMAZÓ kártya,

Vagy trezorjegy

Amelynek értéke a kártyán, vagy a trezorjegyen található tiszta arany súlyának (gr-ban) kifejezett napi értéke. A tulajdonosok az aranyukat a trezorbankban, vagy bankokban, belső elszámolási irodákon, vezetett egy számlán vagy otthoni széfekben tarthatnak, forgathatják, tehát fizetőeszközként funkcionál.
( Pénzhelyettesítő: olyan átruházható okmány, amely fizetési kötelezettségeket testesít meg. A pénztől abban is különbözik, hogy fizetésként való elfogadását az állam nem kényszeríti ki!)
Az Arany Korona nem pénzhelyettesítő, hanem maga a pénz, a vagyon, amely a tulajdonodat képezi, és bármikor, bárhol a világon használhatod, tehát világvalutaként funkcionálhat. A trezorbankban tarthatod a vagyonodat, vagy akár otthon a párna alatt is, ha úgy érzed, hogy ott biztonságban van.

A pénz nem természeti jelenség. Nem szükségképpen olyan, mint amilyennek történetileg alakult. A pénz állami intézmény, törvényes fizetőeszköz, tehát olyan, amilyennek a törvény előírja...
A jelenlegi pénzeknek, vagy valutáknak nincs semmiféle fedezete, csak egy jel, ami mögött csak az állam garanciája áll. A kamatmechanizmussal, az inflációval és az egyéb pénzpiaci műveletekkel, lényegében egy virtuális vagyonszivattyúzás folyik. , A jelen gazdasági és pénzügyi válság szemléletesen bizonyítja a rendszer fenntarthatatlanságát.

Törvényes úton bevezethetünk tehát olyan fizetőeszközt, amely lényegében hordozza az aranyban az értékét.

1 ARANY KORONA (AK) = 0,01gr nagy tisztaságú arany napi értékével.
(az ismertető írásakor: 134,5 Ft-tal)


Az elszámolás technikai, szervezeti eszközei:

A tagok HUNNIÓ MÁTRIX ARANY KÁRTYÁJA, TREZORJEGYE valamint a rendszergazda a Magyar Mátrix Kft, TOVÁBBÁ a HUNNIÓ KONFÖDERÁCIÓ MINT KIBOCSÁJTÓ, INTEGRÁTOR, KLASZTERVEZETŐ és a HUNNIO Elszámolási Irodáján
AK-ban vezetett tagi elszámolási számlák.
A HUNNIO Elszámolási Irodája egy számítógépen keresztül kapcsolódik az Trezor Bank, vagy elszámoló ház által elektronikus „közműként” üzemeltetett számítógépes kommunikációs hálózathoz, amely központi egysége (autorizációs központja) végzi a teljes HUNNIO Föderáció elszámolását, adminisztrálását, könyvelését, statisztikáját, adatfeldolgozását, árfolyam változásait
A FÖDERÁCIÓ központjának központi szerverén jelennek meg a belső adatok, forgalmi és egyéb információk (központi menedzsment HUNNIO CENTRÁL IGAZGATÓSÁG)

A belépő tag, vállalkozó szervezet (Szövetkezet, TÉSZ, stb.) a XY helyi MÁTRIX a megvásárolt aranya mellé még kamatmentes, vagy alacsony kamatozású hitelt is kaphat (Arany Koronában), (a hitelezés technikáját a Magyar Mátrix Kft erre vonatkozó szabályzata tartalmazza. A kereskedő, vállalkozóval a Kft franchise szerződést köt az arany kártya illetve a trezorjegy kiadása, vagy megvásárlása során)

A tag az Arany Korona aranyat tartalmazó kártyával, a rendszerhez tartozó boltokban, szolgáltató helyeken fizethet, adhat, vehet, szabadon átruházhat, természetesen a kártyában található arany megfelelő biztonsági feltételeinek megléte mellett- (pl. a hamisíthatóság kizárásával)

A rendszer társult és belső vállalkozásaiban dolgozók fizetéseiket az elszámolási irodákon keresztül akár aranyban kaphatják, amelyet döntésük szerint forintban is felvehetnek. Lehetőség lehet az aranykártya, vagy trezorjegy váltására akármilyen más valutára, az elfogadására, illetve a forint átváltás lebonyolítására is.(Pénzváltók, BÁV, stb.)
Az AK nem inflálódik. A rendszer Elszámolási Irodáján lévő számítógépen rögzítjük a létfontosságú áruk és szolgáltatások országos árszínvonalát, kereslet kínálati, piaci információkat és ennek megfelelően naponta, hetente, vagy havonta közzétesszük az AK /Ft ÁTVÁLTÁSI KULCSOT, (arany árfolyamát). Amíg tehát a forint inflálódik, egy AK ellenében egyre több forint jár. Nem az arany ára növekedik, hanem az egyes devizák veszítik el az értéküket.

A rendszerben illetve a boltokban tehát fel kell tüntetni az áruk AK kifejezett értékét (pl. egy AK= 135FT=0,5 EURO) PL egy mázsa búza 1400 Ft=10 AK, X vállalkozó 2000 Ft ért javítja meg a vízcsapot, ami 14,8 AK,

Az AK-ban megállapított árak tehát nem emelkednek a rendszerben

Ha valaki tartós fogyasztási cikkre, házra, stb. gyűjt, vagy betegségre, öregségre, tanulásra, utazásra, stb. tartalékol, az erre szánt összeget a MÁTRIX-nál vezetett számláján lekötheti (3hónap,6 hónap, lakástakarék, nyugdíj, előtakarékosság, biztosítások stb.)
A lekötött összegből a Föderáció nagyon alacsony (2-5%) rendszerhasználati díjat tartalmazó kölcsönként bocsátja a társult tagok, vállalkozók, vagy ilyenné válni kívánó tagok rendelkezésére. Az ebből befolyt összeg a Mátrix rendszerfenntartási díja, illetve a Föderáció Kincstárának bevételét képezi a Bank, vagy elszámoló ház a nála vezetett számláért az üzletszabályzatának megfelelő díjat számolhat fel.

Idézet Kossuth Lajostól 1848 aug. 20-án az Országgyűlésben:”.... azon vagyok, hogy amíg befolyásom lesz Magyarország ügyeibe - a banknak nem akarom azon hatalmat adni a kezeibe, hogy ő szabályozza Magyarország pénzügyeit: őt csak eszközül s mintegy tisztviselőül akarom használni bizonyos határok között. Ez okból nem Ô bocsájtja ki a pénzt, hanem csak kezeli bizonyos jutalomért” /idézet Faragó „A KOSSUTH BANKÓK KORA „.Nyugat kiadás/
Minél több részvényt (részjegyet) bocsájt ki tehát a FÖDERÁCIÓ, ami lényegében azt jelenti, hogy a Ft tőkéjüket a befektetők aranyra váltják, és a trezorban helyezik el) annál nagyobb a hitelkeret, annál kisebb a fenntartási költség, optimális esetben akár 0 is lehet.
A rendszer tagok a Föderáció Elszámoló Irodájától bármikor AK számlájuk terhére a napi árfolyamból 2% levonásával-forintot is felvehetnek.

2011.05.12.
Fiser Tivadar

 

Rossz pénz nem vész el!...

…tartja a közmondás, és ez igaz is, ha már egy fizetőeszközzel minden bűnt elkövettek, és lecserélték egy másikra. Akkor már senkinek sem kell, mert az átélt traumák, vagyonvesztés, kivándorlás, öngyilkosságok után a bizalom és hit is elveszik a tönkretett pénzzel kapcsolatban. De csak ez lenne a „rossz pénz”? Nem rosszabb ez akkor, amikor még javában ÁRT? Szerintem igen!

Ezek után nézzük meg, hogy elveszhet-e a még nagyon is aktív rossz pénz, (kamatos pénz) és igaza van-e közmondásunknak, amikor ezt tagadja!?

Nos, elveszhet! Mégpedig úgy, hogy a kamatos pénz (mindig magánpénz) tulajdonosai egy erőteljes kibocsájtási (hitel-kihelyezési) hullám után a pénz kiszivattyúzásával pénzügyi vákumot okoznak, amely a gazdaság leállásához vezet. A hitelt felvevő gyanútlan emberek pedig belerokkannak a törlesztő-részletekbe, és a semmiért (a magánpénz mögött légüres tér van) átadni kényszerülnek nehéz munkával megteremtett javaikat, még fizikai létük alapfeltételeit, például házukat, földjüket is. Így csoportosul át az úrnépek vagyona és élettere az élősködő jött-mentek és betelepülők kezébe!

A Szent Korona egyértelműen rámutat az emberiség legnagyobb baját okozó problémára, azonosítja az okot, s feltárja annak lényegét! Egyúttal azt is érthetővé teszi számunkra, hogyan orvosolhatjuk ezt a bajt!
Az ikont, amelyen az üzenet található, a homlokzati kép mögött kell keresni, melyen Vezérlő Királyunk; Jézus látható ítélkezés közben. Tudjuk, a keresztpántot elfordították 90 fokkal még „szent”(?) István idejében „társuralkodója” és annak bizalmasa mesterkedésével. Ezért az elforgatásért aztán az elforgató is forgatásos halált halt, legalább is az egyikük, az, amelyik kivitelezte. Nevét, erről a forgatásról azóta is őrzi a Gellért hegy. Nyilván a hegyoldalon kapott egy-két gurulatot, gellert.

Vajon ezek a merénylők (a királyné és püspöke) miért tartották annyira fontosnak, hogy „elhallgattassák” a Koronát, hogy meggyalázására vállalkoztak? Mit mondott eredetileg a Korona, és mi az, amit nekünk nem szabad abból meghallanunk gyarmatosítóink szerint!?
Miért dugták el a majdnem teljesen széttrancsírozott ikont Jézus háta mögé? Nem véletlenül!
Az ikonon épen maradt a felirat:: ARTHOLO. A kikalapált „szent” az egyetlen alak a Koronán, aki soha nem volt szent! Soha nem volt apostol sem, mert elbukott. Ő ugyanis Júdás, kezében a 30 ezüstpénzt tartalmazó pénzes-zacskóval! Ő volt az ikonon! De nem az ő személye a lényeges! Hanem a pénzes-zacskó! A rossz pénz szimbóluma! A koronakészítők előre tudták, hogy a kamatos pénz, a rossz pénz árulást, hazugságot, megosztottságot és pusztulást hoz ránk! Oda is írták: ÁRTÓ-ÖLŐ!
A római egyház érdekeit és a mögötte meghúzódó hódítók, idegenek érdekeit sértette ez a parancs és figyelmeztetés, amit a Korona a magyarok számára folyamatosan közvetített ami óta Attila apostoli királyunk elkészíttette!

Napjainkban a maradék magyarság kivéreztetése folyik a kamatos pénzzel. Hitvány idegen csürhe nézi kaján vigyorral a nép tipródását és ostoba asszisztálását az arcátlan szemfényvesztéshez. Mert az, szemfényvesztés az egész, a semmit használják fel ellenünk, mi meg odaadunk érte mindent!
Nincs egy vezér, nincs egy karakán ember, nincs egy szakmai réteg (nem tudom mit tanulnak a közgazdászok!) akik végre kiállnának, és azt mondanák: ILYEN NINCS! NEM LEHET! EZ NÉLKÜLÖZ MINDEN ELFOGADHATÓ ALAPOT, HISZEN TERMÉSZETELLENES!
Ám ne várja senki, hogy majd a pÁRTok bármelyike egyáltalán szóba hozza előttünk ezt a tiltott témát! Csodálatos nyelvünk és Koronánk világosan tudtunkra adja, hogy a pÁRTok is az ÁRTÓ-ÖLŐ hajtásai!


Kutyaharapást szőrivel!

Igen! Ezt a gyógymódot már bátran ajánlhatjuk! Láthatjuk, tapasztalhatjuk, hogy amikor nagyon rossz a pénz, vagyis amikor kiszívják a gazdái a társadalomból, akkor megállunk. Nem tudunk cserélni egymás között. Nem tudunk vásárolni, ami a csere egyik formája. Nincs pénzünk! Elveszítjük munkahelyünket, mert a kis cégek is tönkremennek. Nincsen ami közvetítsen a társadalom szereplői között! Eltűnik a JEL!
Csak állunk, és tétlenkedünk, pedig lenne energiánk, talán még meglennének az eszközeink is, csak vevőnk nincs, és így tehetetlenek vagyunk. A felvásárlási piacokat hiénák, uralják, akik szánt szándékkal beugratják az embereket, és csődbe, pusztulásba kergetik őket. Az igaz embernek ezzel is kedvét szegik!
Pedig van kiút, csak egy kicsit kell rajta gondolkozni! Tegyünk fel néhány kérdést magunknak, és próbáljuk megválaszolni!

• Nélkülözhető-e a fizető (váltó) eszköz a társadalomban? Válasz: láthatóan nem!

• Elfogadható-e (biztonságos-e) a többségi társadalom szempontjából a kamatos pénz, vagy másképpen megnevezve a magánpénz? A válasz: feketén-fehéren bebizonyosodott, hogy a magánpénz természetellenes kreáció és létrehozói aljas szándékkal működtetik a gyanútlan és elkényelmesedett, tv-nézésre szoktatott fogyasztói minőségű tömegek kárára!

• Van-e valami akadálya annak, hogy a társadalom, vagy akár egy kisebb közösség saját biztonsága érdekében állandó ellenőrzés alatt tartott saját fizetőeszközt teremtsen magának? Válasz: Az égvilágon semmi, csak az összefüggések felismerése, és egészséges élni akarás! ( A világon e pillanatban legalább 5000 féle helyi pénzt találnánk, napjainkban is sorra hoznak létre ilyeneket , mint például Angliában!)

• Van-e joguk a magyaroknak közpénzeket teremteni? Ha a Szent Koronára hallgatunk, akkor a választ már keresni sem kell! Ha magunkat kérdezzük, akkor mindenki maga tudja a választ! Ellenségeinket, rabtartóinkat pedig fölösleges kérdeznünk! Ők már sírunkat ássák! A kérdést leegyszerűsítve így kell feltennünk: AKARUNK-E ÉLNI, és AKARUNK-E SAJÁT HAZÁT?
• Mi tehát egy igazi „rendszerváltás” lényege? Egyértelmű: Azonnal megszabadulni a magánpénztől, és saját közösségi fizetőeszközt teremteni!

Ha meg akarunk maradni, változtatnunk kell! A magánérdek oly mértékben hatalmasodott el napjainkban az emberi közösségek, nemzetek, valamint az egyetemes emberiség alapvető érdekei és alapjogai fölé, hogy kikényszeríti a változtatáshoz szükséges cselekvést! Végül is így működik a természet. Ami nem felel meg örök törvényeinek, az összeomlik, elpusztul! (Az ember pedig tanul.)

A közösségi pénz megteremtése nem az egyetlen eleme lesz a változásoknak! Mindaz, ami most nagyon kevesek kezében összpontosul, annak újból a közösségeket kell szolgálniuk! (energiahordozók, ásványkincsek, élettér, tudás, védelem) Hitvány semmit-tevéssel, hazudozással és becsapással pedig egyhamar nem lehet majd újabb világhatalmat építeni!


D. J.
http://hunnio.com/news.php?readmore=58

 

A PÉNZURALMI VILÁGREND ÉS FENNTARTHATÓ ALTERNATÍVÁJA   

A pénz- (vagy reálvagyon-) tulajdonos, aki tulajdona (nem teljesítménye) jogán jövedelmet (kamatot, járadékot) húz: tőkés. Tőkés (kapitalista) gazdasági rend az, ahol a tőkéseknek döntő szerepük és hatalmuk van.
A klasszikus kapitalizmusban a tőkések egy-egy nemzetgazdasághoz kötődnek. Ezért érvényes a komparatív előnyök tétele (Ricardo): ha minden ország azokra a termékekre összpontosít, amelyeket a többinél jobb feltételek között tud termelni, majd kereskednek egymással, mindegyik fél jól jár. Ebből vezetik le “a szabadkereskedelem mindenkinek előnyös” tételét. Ez a tétel azonban a klasszikus kapitalizmusban is csak a gazdaságilag hasonlóan fejlett (erős, gazdag) országok közötti viszonyokra érvényes, az erős és gyenge (gazdag és szegény) országok közti viszonyban nem, mert ezek közt a csere egyenlőtlen, ennek folytán a gazdagok gazdagodnak, a szegények szegényednek. Ez ellen véd az állam, ha protekcionista: szuverenitására támaszkodva védelmezi a hazai gazdaságot. (Ezért a globalisták számára a “protekcionista” szitokszó.)
A klasszikus kapitalizmusból globális kapitalizmus lett azáltal, hogy a tőke kioldódott a nemzetgazdaságokból, multinacionális lett. Ezzel a komparatív előnyök tétele általában érvényét vesztette, általánosan megszűnt a “népjólétet szolgáló szabadkereskedelem” tény-alapja, bár ezt továbbra is hirdetik megtévesztésül a háttérhatalom érdekében kiszolgálóik, a neoliberálisok.
A (gazdasági) globalizmus története. A “fölös pénzek” tulajdonosaiból kiemelkedtek a nagy-pénztulajdonosok (nagybankárok, nagybefektetők). Tipikus szervezeti formájuk: a családi maffia. (A magát kooptálással kiegészítő csoport “örök”.) A reneszánsz végén tűnnek föl a Mediciek, Fuggerek, és társaik, végbemegy a gyarmatosítás, kialakul az ipari forradalom. A tőke túllép az állami korlátokon, az államok fölé emelkedik, a pénztőke a reáltőke fölé emelkedik. A nagybankárok, nagybefektetők háttérhatalommá szerveződnek (Drábik), és céltudatosan a pénz uralma alatt álló egységes világállamra törekszenek (Orwell).
Döntő lépés: megszerzik az államoktól a pénzkibocsátás, és ezzel a pénz- és hitelforgalom ellenőrzésének jogát: az eddigi közpénz-rendszerrel szemben uralkodóvá válik a magánpénzrendszer (Drábik). (Az első az Angol Bank, a döntő a az Egyesült Államok pénzkibocsátásának magánosítás a Federal Reserve System révén1913-ban. Ma már a magánpénzrendszer az euro-atlanti civilizáció körében általános.)
A globalizmus igérete: jólét, biztonság, fejlődés, környezetvédelem, emberi jogok, szabadság, demokrácia. Tényleges hatása: egyre nagyobb nyomor, természet-pusztulás, kulturális és erkölcsi züllés, a személyiség kiszolgáltatottsága, az emberi viszonyok szétzilálása, a nemzeti karakter és önrendelkezés felszámolása, országok, földrészek gyarmatosítása. A klasszikus piac törvényei helyébe a háttérhatalom diktatátumai lépnek.


A globális kapitalizmust megbuktató tendenciák:

• A kamat a termelés állandó növelésére késztet - ökokatasztrófa.
• A kamat polarizálja az emberiséget - szociális robbanás
• Tudományos-technikai fejlődés Þ strukturális munkanélküliség - gazdasági emigráció Þ a civilizáció összeomlása.


Kiút: a lokalizáció

A lokalizmus ősi létmód-típusa a hagyományos parasztgazdaság. (Csak “sóért és kenyérért” megy a boltba.) Kommunisztikus munkamegosztás érvényesül, a családtagok közt nincs “elszámolás”. Jól közelíti a társadalompolitika eszményét: a létbiztonságot és harmóniát. Ez a nemzetségi társadalomban még általános (Polányi Károly).
A lokalizmus alapelve a gazdasági szubszidiaritás: Egy kistáj, régió, ország közössége helyi forrásokból és nem távoli importból elégítse ki alapvető szükségleteit. Erről a Föld Barátai állásfoglalásában a következőket olvassuk: "Mit jelenthet a gazdasági szubszidiaritás a gyakorlatban? Egy elvi cél lehet az, hogy az emberek maguk dönthessék el, hogy mik a szükségleteik, és hogy milyen mértékben akarnak részt venni a nemzetközi, vagy a regionális kereskedelemben, vagy egyáltalán kilépni saját gazdaságuk köréből e szükségletek kielégítése végett. Más szavakkal a helyi gazdaságok maguk dönthessék el, hogy milyen mértékig akarnak a saját lábukon állni, gondoskodni saját gazdagságukról és munkahelyeikről, sőt hogy szabadon dönthessenek a kereskedelemről. A döntéshozatal e típusa persze megköveteli a gazdasági döntéshozatal demokratikus rendszerét mind nemzeti, mind nemzetközi szinten . . . . Egy további fontos cél lehet visszavinni a gazdasági kulcskérdésekben való döntést (a piac megnyitásától az egészségügyre, az oktatásra és a környezetre fordítandó költségvetési összegekig) a demokratikusan választott kormányok hatáskörébe."
J.M.Keynes, a világhírű közgazdász így ír: "Azokkal szimpatizálok, akik minimalizálnák, s nem azokkal, akik maximalizálnák a nemzetek közötti gazdasági összefonódásokat. Eszmék, tudás, művészet, vendégszeretet, utazás - ezek azok a dolgok, amelyeknek természetük szerint nemzetközieknek kell lenniük. De a javakat hazai keretek között állítsák elő, amikor az úgy természetes és ésszerű." (idézi D.Korten in "Tőkés társaságok világuralma" 375. old.)
A gazdasági szubszidiaritás a szülőföldön boldogulás döntő tényezője. A szülőföldön boldogulás fogalma a következőképpen írható körül: Ha egy alapidőszakban egy társadalom minden tagja tisztesen megél szülőföldje körzetében, egy későbbi időszakban pedig jelentős részük olyan választásra kényszerül, hogy vagy nyomort vállal, vagy messzire kell vándorolnia, akkor a második időszakban az alapidőszakhoz képest - e szempontból - a társadalmi harmónia romlásáról, ellenkező irányú változás esetén pedig javulásáról kell beszélnünk. A jelenlegi egyre növekvő gazdasági emigráció – az éhezők tömeges nyomulása a gazdag országokba – a szülőföldön boldogulás megoldása nélkül nem állítható meg, és egyre inkább hozzájárul civilizációnk összeomlásához. Mindezek alapján a gazdasági szubszidiaritás és vele a szülőföldön boldogulás a természetes társadalom fontos cél-eleme.
A lokalizmus érvényesítésének fontos feltétele a gazdasági szuverenitás. Ennek döntő ismérvei (D.Korten nyomán): A kormány képes dönteni az ország határain belüli gazdasági élet alakulását illető kérdésekben anélkül, hogy bizonygatnia kellene más kormányok és külföldi vállalatok előtt, hogy mindez nem gördít akadályt a nemzetközi kereskedelem és befektetések elé; továbbá képes arra, hogy adókat vessen ki és közérdekű szabályokat érvényesítsen az országban működő vállalatokkal szemben, anélkül, hogy ki lenne téve annak a fenyegetésnek, hogy visszatartják létfontosságú technológiájukat, vagy átviszik az általuk működtetett munkahelyeket külföldi telephelyekre. Ez azt is feltételezi, hogy a gazdasági és a politikai határok egybeesnek. A gazdasági szuverenitás szükségképpen magában foglalja a pénzkibocsátás és –bevonás, valamint a nemzeti valuta és az országban forgó külföldi valuták fölötti ellenőrzés jogát.
A lokális gazdaság alapvető szervezeti formái: az alap-önfenntartó kistáj-szövetkezetek. Ezek egy kistáj (pl. egy falucsoport, egy kisváros és környéke) lakosságát szervezik az alapvető létfeltételek önerőből való biztosítására, és csak e fölötti teljesítményeikkel jelennek meg a külső piacokon.
Egy fenntartható gazdasági rend gazdaságtanának alapjai
MIÉRT KELL ÚJ GAZDASÁGTAN? Mert a jelen társadalmi rend nem fenntartható, alapja, a kapitalizmus fenntarthatatlan.
Egy fenntartható társadalmi rend összetevői: fenntartható gazdasági rend + ezt megvalósító és fenntartó politikai berendezkedés: szubszidiáris demokrácia.
A hatalom dinamikája: Az uralkodó réteg kezében összpontosul a vagyon és a hatalom, formális a köz- és tényleges a magánhatalom. A hatalom fenntartja és működteti az alapját képező (kizsákmányoló) gazdasági rendszert, amely az össztársadalmi vagyon egyre nagyobb részét – a társadalom zömének rovására – kevesek kezében összpontosítja, és “mellékhatásként” az élet természeti feltételeit is pusztítja. A gazdasági rendszer átszivattyúzza az erőforrásokat az alávetett tömegektől az uralkodó rétegekhez, így fenntartja és növeli a hatalom erejét. Ezzel a kör bezárul.
A fenntartható gazdasági rend módszertana (tervrajza) egy alternatív, (a főáramúhoz képest) más elvű gazdaságtan, amelyben nincsenek jelen a csődbevivő tendenciák: döntően a magán-kamatpénzrendszer, és az áruként-tőkeként kezelt föld.
SILVIO GESELL TERMÉSZETES GAZDASÁGTANA Gesell először 1916-ban tette közzé főművét “Természetes gazdasági rend szabad föld és szabad pénz révén” címmel. Ebben egy olyan piacgazdaság elméleti alapjait és működési módját adja meg, amelyből hiányoznak a kapitalizmus fenntarthatatlanságát okozó elemek, amelyek – mint láttuk mindenekelőtt a kamaton alapuló pénzrendszer, és a föld áruként, és így az ember alkotta tőkejószágokkal azonos módon való kezelése.
Gesell abból a felismeréséből indul ki, hogy a kamatjelenség oka a hagyományos pénzrendszerben rejlik. Javaslata: az állam a hagyományos pénzzel szemben olyan pénzt bocsásson ki, amelyet periodikus használati díj terhel. Periódusonként (pl. minden hónap első napján) minden forgalomban lévő bankjegy után az, akinek éppen a tulajdonában van - mondjuk 0,5%-os - pénzhasználati díjat köteles fizetni, ellenkező esetben bankjegye érvénytelenné válik. Ez a látra szóló betétekre is érvényes. Ezzel a pénz "romlandóvá" válik, éppúgy mint az áruk. Így megszűnik a forgalomból való spekulációs pénzkivonás indítéka. Minden pénztulajdonos érdeke, hogy gyorsan túladjon a pénzén: vagy árut/szolgáltatást vásároljon, vagy kölcsönadja annak, aki árut/szolgáltatást akar vásárolni. A hitelkereslet-hitelkínálat kiegyenlítődik, és így megjelenik a nullához közelítő kamat tartós tendenciája. (Az újelvű pénz a “szabadpénz”)
Hasonlatként szolgálhat egy másik áruközvetítő, a vasúti tehervagon. A fuvaroztatót a vasút arra akarja késztetni, hogy az igénybevett vagont mielőbb bocsássa vissza a forgalomba. Ezért kocsiállás-pénzt fizettet vele.
Hogyan működik a szabadpénz? A kormány Valutahivatalt állít fel. A Valutahivatal a hagyományos pénzt új, forgásbiztosított (használati díjjal terhelt) pénzre cseréli, majd szükség szerint további szabadpénz-bankjegyeket nyomattat és átadja a kormánynak forgalomba hozásra, valamint, ha kell, bankjegyeket von be. A Statisztikai Hivatal figyeli és jelenti az általános árszínvonal alakulását. Általános áremelkedés esetén a Valutahivatal pénzt von be (csökkenti a keresletet), általános árcsökkenés esetén pénzt bocsát ki (növeli a keresletet). Ezzel fenntartja a szilárd árszínvonalat. Ez az egyetlen feladata.


A GESELLI PÉNZREFORM HATÁSAI

• Megszűnik a kamat, tehát a földjáradék társadalmasítása (a föld áru és tőke jellegének megszüntetése) után megszűnik a kizsákmányolás.
• Megszűnik a társadalmi polarizáció, a vagyonszerkezet egyre egészségesebbé válik.
• Megszűnik a termelő beruházásokat fékező 5%-os (ős)kamatküszöb akadálytalanul bővül a gyárak, hajók, házak, stb. száma mindaddig, amíg az egészséges szükségletek ki nem elégülnek.
• Megszűnik a növekedési kényszer és ezzel jó feltételek jönnek létre a gazdaság és a természet harmóniára.
• Megszűnnek a "túltermelési" gazdasági válságok.
• Tartósan szilárd általános árszínvonal, nincs infláció.
Összefoglalva: Jó feltételek jönnek létre a Földön (vagy az adott országban) egy új korszakba, a nyugodt, harmonikus, tisztes anyagi feltételek között leélhető élet korszakába való belépés számára


Fiser Tivadar
( Siklaky István nyomán)

 

Nem versenytársa a helyi pénz a forintnak

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója szerint nem jelentenek a forintnak semmilyen tekintetben "konkurenciát" az olyan helyi vagy regionális fizetőeszközök, mint a soproni kékfrank, a rábaközi tallér.

Bartha Lajos, az MNB pénzforgalmi és értékpapír-elszámolási területének igazgatója az MTI-nek elmondta: ezek a jogilag utalványnak számító fizetőeszközök csak korlátozottan használhatóak fizetésre, mivel zárt körben használják őket, így a jelenlegi szabályozási környezetben nem is engedélykötelesek. Ezzel együtt a szakember kiemelte: a törvény egyértelműen kimondja, a hatóságoknak kell mérlegelniük, hogy az ilyen pénzhelyettesítő mikor kezdi el feszegetni a "korlátozottság" definícióját, azaz mikortól válik esetleg engedélykötelessé.
Elmondta: ha a Sopron környékén már "bevezetett" soproni kékfrankot, illetve a tervezett rábaközi tallért górcső alá veszi a hatóság, akkor elmondható róluk, hogy területileg korlátozottan használhatóak fel, és elég szűk vállalkozói körben fogadják el őket. Jogi értelemben zárt körben használnak egy pénzhelyettesítőt akkor, ha földrajzi értelemben vagy a termékkört tekintve korlátozottan lehet felhasználni - fűzte hozzá. A soproni és a rábaközi fizetőeszköz kibocsátója, a Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet Egyesület a két fizetőeszközt csak Sopronra és környékére, illetve a Rábaköz térségére kívánja bevezetni, céljuk szerint a helyi pénzforgalom felgyorsítására, illetve a tőke helyben tartására szeretnék elterjeszteni őket.
Bartha Lajos elmondta: a két illetékes főhatóság; a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és az MNB is vizsgálta a soproni kékfrank kibocsátásának körülményeit, és arra jutottak, hogy csupán területileg korlátozottan használhatóak fel, így nem kötötték engedélyhez a forgalomba hozatalt. Ahogy más pénzhelyettesítők, így például a Sodexo-utalvány is, amely a meleg étkeztetésben szerepel pénzhelyettesítőként, a kékfrank vagy a tallér is bizonyos céllal, zárt körben kerül forgalomba. Bartha Lajos aláhúzta: "nem állítom, hogy egyáltalán nincs hatása a helyi gazdaságra, de néhány közgazdasági kérdés is ott van a hátérben".
Az MNB igazgatója kifejtette: ha valaki egymillió forintot akar egymillió soproni kékfrankra átváltani, ez csak akkor lehetséges, ha előbb belép a HA-MI Szövetkezetbe és legalább egy 100 euró értékű részjeggyel rendelkezik. Ezt követően kerülhet sor a kékfrank kiváltására. A Ha-Mi Szövetkezet bizományba helyezte a kékfrankot a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetnél, tehát a kékfrankot ennek a hitelintézetnek a kijelölt fiókjainál lehet igényelni. A forint ellenérték a Ha-Mi szövetkezet takarékszövetkezetnél vezetett fizetési számlájára kerül befizetésre, tehát a kamatnyereség nem a kékfrankot kiváltónál jelenik meg - mutatott rá. Ha egy vállalkozó elfogadja a kékfrankot fizetőeszközként, akkor a kékfrank-összeg forintra történő visszaváltásánál szintén költsége keletkezik.
Ez a kezelési költség a Ha-Mi kondíciós listája szerint 2 százalék plusz áfa forintban számítva a frank összegéhez mérten - fűzte hozzá. Rámutatott arra a korlátra is, hogy az állam nem fogadja el a kékfrankban történő adó, illeték vagy járulékfizetést, így akinek kékfrankban képződik a bevétele, az kénytelen a fent említett veszteség mellett forintra váltani, ha szeretné az állammal szemben fennálló kötelezettségeit teljesíteni. Mindezek alapján a kékfrank valós forgalma csak jóval korlátozottabb, mint amilyennek első hallásra tűnik.
Bartha Lajos ugyanakkor rámutatott: ennek a fizetőeszköznek is meg kell felelnie bizonyos biztonsági előírásoknak, mint ahogy a forint bankjegyeknek is. A forint biztonságos felhasználásáért, mint a hivatalos magyar fizetőeszköz biztonságáért a Magyar Nemzeti Bank vállalja a felelősséget. Bartha Lajos kiemelte: mivel ez az utalvány a korábbi utalványokkal (például az étkezési jeggyel) szemben többször is felhasználható fizetésre, ezért az egyéb utalványokhoz képest fokozottan kell a Ha-Mi Szövetkezetnek, mint kibocsátónak garantálnia a soproni kékfrank hamisítás elleni védelmét. A soproni kékfrank körülbelül egy éve van forgalomban, felhasználása területileg Sopron környékére korlátozódik - fűzte hozzá a jegybank igazgatója.

MTI 2011.02.01.


Soproni Kékfrankos
   
A címről a legtöbben tudják, hogy nem a borkedvelők itókájáról van szó, mivel a Hungarian Real News, nem bortermelők, vagy a Bor Lovagrend hivatalos honlapja, hanem egy úgynevezett helyi pénzről, ami egyfajta munkajegy, csereeszköz. Az ötlet nem mai keletű, mivel az 1923-as nagy tokioi földrengés után is munkajegy rendszert vezetett be a japán kormány, megoldva ezzel a pénz inflációjának problémáját. Ugyanezt a módszert alkalmazta Hitler is, 1933-as hatalomra jutása után.
Az 1929-1930-as nagy gazdasági világválságban totálisan lerongyolódott Németország másfél-két év alatt virágzó országgá válozott a nemzetközi embargó ellenére is. Megszűnt a munkanélküliség, munkásüdültetések, és komoly harc a munkaerőért. Ennyit jelentett az akkor is askenázi-kazár kézben lévő monetáris bankrendszer kikapcsolása.

A soproni kékfrankostól ne várjunk ilyen átütő sikert, mert beárnyékolja az izraeli irányítású, de több irányból is függőségi viszonban lévő Kazár-Magyar kooperációban működő kormány "támogatása", de olvassuk el mit küldött Fapipa barátunk, illetve mit ír a (k)ormany.hu:

"A magyar kormány és az agrártárca támogatja a soproni Kékfrankhoz hasonló kezdeményezéseket - jelentette ki Ángyán József a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a "Helyi pénz a helyi gazdaság erősítésére" című nemzetközi konferencián.

A soproni Nyugat-magyarországi Egyetemen tartott rendezvényen a csaknem egyéves múltra visszatekintő helyi pénzzel kapcsolatos tapasztalatokat vitatták meg a szakemberek.
A soproni Kékfrankkal tavaly május óta lehet fizetni. A kizárólag az áruk és szolgáltatások helyi lebonyolítására szánt utalványt 420 magyarországi vállalkozás fogadja el, emellett már Ausztriában is lehet fizetni vele. A kezdeményezéshez csatlakozó szövetkezeti tagok kötelezik magukat arra, hogy vállalkozásaikban elfogadják, illetőleg használják csereeszközként a helyi pénzt.
Ángyán József a konferencián kijelentette, hogy van létjogosultsága a nemzeti fizetőeszközök mellett működő helyi pénznek, hiszen az nagyban hozzájárul a kistérségek gazdasági megerősödéséhez. Az autonóm helyi gazdaságok kevésbé kiszolgáltatottak a gazdasági válság megrázkódtatásainak, a globalizáció káros hatásainak. Ebben pedig kulcsszerepe lehet a helyi pénznek, amely visszatér a fizetőeszköz eredeti szerepéhez, tehát egyenértékes. Nem a kamatgazdaságot, a spekulációt szolgálja, hanem egyszerűen az egymás közti elszámolás alapja és a munka eredményét a közösségben tartja - hangsúlyozta az államtitkár.
A helyi pénzhelyettesítő programok támogatása szerepel a készülő Nemzeti vidékstratégiában is - mondta Ángyán József. Hozzátette,hogy A vidék alkotmányának is nevezhető dokumentum társadalmi vitája rövidesen elkezdődhet és a tervek szerint a stratégiáról még a nyári parlamenti szünet előtt megszülethet a kormányhatározat."

Eddig a hír.

Az egy éve útjára indult kezdeményezés egész elfogadhatónak látszana, ha nem lógnak ki egy bojtos farok, és egy lóláb! Azon kívül, hogy amiben a FIDESZ-kormány benne van, eleve gyanús, sejthető, hogy az Észak -és Nyugat Magyarországot felvásárló jiddis anyanyelvűek szuperinfláció előrejelzőjeként funkcionál a csereeszköz.
Hogy miért nincs még szabolcsban "Krumlipálinka Bankó", vagy Bács-Kiskunban "Majsai Lófingató" csereeszközként, rejtélyes, de egy biztos, a "Judapesti Kazártallért" fogják először hamisítani, tízszer annyit kiadva belőle, mint amennyi munkafedezete van.

   
Tulok
http://hungarianrealnews.com/news.php?readmore=26

 

MEDDIG LEBEG MÉG A FORINT???.....   

A forint 1990 februárja óta valutakosárhoz rögzítetten lebeg egy változó szélességű ingadozási sávban. (A forint ingadozási sávjának szélessége 2001 óta 30%.) A valutakosár 2000. január 1-je óta egyetlen valutát tartalmaz, az eurót, azaz a forint sávja az euróhoz van rögzítve. Az euróhoz rögzítés azzal a szándékkal történt, hogy a forint árfolyamrendszere közelítsen az euróhoz, amelyet az Európai Unió tagjaként Magyarországnak kötelezően be kell vezetnie a jövőben. A valutakosár összetétele bevezetése után hétszer változott, a folyamat végére jelentősen leegyszerűsödve. 1991. december 9-éig a kosár szerkezetét az export-import forgalom devizaösszetétele határozta meg. Ekkor változtattak a módszeren, hiszen a dollár relatív súlya túl nagy lett, holott a magyar gazdaságpolitika elsődleges célja a fejlett európai országokkal való teljes gazdasági összefonódás erősítése. Miért is? Mert a Magyarországon 1973-tól, vagyis az „olajválságtól” kezdve fokozatosan meghatározó politikai helyzetbe került a pénzügyi rendszert uraló réteg. Ennek a rétegnek az érdeke ugyan az, mint 160-évvel korábbi elődeinek érdeke: Magyarország nyersanyag-készleteinek, energiaforrásainak, adóbevételeinek, termelésének és kereskedelmének teljes ellenőrzése. 1973-1989 között egymilliárd dollár IMF hitel érkezett be Magyarországra, amelynek törlesztésére 1973-1989 között az akkori kormányok kifizetettek tizenegy milliárd dollár kamatot, de még így is maradt huszonkét milliárd dollár adóság! Ennek az összegnek nagysága jelentette közvetlenül azt a politikai változtatást, amelyet létrehozói „rendszerváltozásnak” neveztek. Az 1989-ben megalakuló Antall- kormány a IMF kölcsön kamatainak és törzstőkéjének visszafizetését becsületbeli ügyként kezelte. (…„Az adóságot vissza kell fizetni!”„Ez becsületbeli ügy!...”) és a törlesztés érdekében áron alul áruba bocsátotta a meglévő állami vagyont. Ezt nevezték „privatizációnak”. A „privatizáció” során az állam vagyonának 95%-a magánkézbe került, így a Magyar Állam elveszítette bevételeinek jelentős részét, ezért 1989-2010 között felvett újabb 50 milliárd dollárt. Ezzel szemben 1989-2010 között kifizetett 150 milliárd dollár kamatot, mégis 2010-ben Magyarország tartozása 132 milliárd dollár, és annak kamatai, miközben az állami költségvetés bevétele évente 13 ezer milliárd forint, azaz 52 milliárd dollár. Ehhez jön még a vállalkozások és magánszemélyek további 200 milliárd dollár adóssága, amelynek visszafizetése a jelenlegi gazdasági paraméterek alapján lehetetlen. Magyarország mind állami mind lakossági szinten a lehető legteljesebb mértékben el van adósodva, az állam működése csak külső pénzügyi segítséggel tartható fenn, vagyis államcsőd van. Az állam jelenleg olyan mértékben kiszolgáltatott a külső hatalmi rendszereknek, nem tudja képviselni a lakosság érdekeit, mert hatalmának fenntartását nem a nép, hanem a külső gazdasági környezet, és az ahhoz kötődő politikai csoportok biztosítsák. Robbanásveszélyes helyzet alakult ki, mert a felhalmozódó gazdasági és szociális feszültségeket az állam már nem képes saját erejéből kezelni, zsarolható, vagyis mesterségesen szított polgárháborús feszültséget alakíthatnak ki azok, akiknek politikai és gazdasági hatalmuk birtokában Magyarország teljes bekebelezése a célja. Az elsődleges cél tehát nem lehet más, mint Magyarország pénzügyi önrendelkezésének visszaállítása!

Tatár József
Rendszerváltó Fórum

 

Mi lesz amikor kipukkan a lufi?   

-Magyarországon nem tartozik a legismertebb kifejezések közé a helyi pénz. Mit takar ez a fogalom pontosan?
-Amikor helyi pénzekről beszélünk, nem egy megszokott, hagyományos értelemben vett pénzről van szó, hanem egy úgynevezett közösségi pénzrendszerről. Az egésznek a lényegét, ha tetszik a „savát, borsát” maga az adott helyi közösség határozza meg.
-Miért van szükség egyáltalán helyi pénzre?
-Azt hiszem, hogy hosszabb elemezgetés nélkül is a legtöbben egyet érthetnek azzal, hogy a jelenlegi pénzrendszer rossz. Valami itt nagyon nincsen rendben, ezt az átlagember a zsebén keresztül érezheti. A legnagyobb probléma nemes egyszerűséggel az, hogy mindenhol pénzhiány van. Ez nem csak úgy magától alakult így, maga a rendszer van úgy kódolva, hogy pénzhiány legyen. Ez nagyon fontos! A megfelelő mennyiségű pénz hiányában a gazdaság féllábú, béna, képtelen megfelelően működni. A helyi pénzek, illetve a közösségi pénzrendszerek erre a problémára kínálnak megoldást, mégpedig úgy, hogy nem egy bank, vagy egy bankrendszer bocsájtja ki a pénzt, hanem maga a közösség, Magyarországon az önkormányzat. Ennek a megvalósítási formája az úgynevezett duális pénzrendszer. Technikailag meg lehet valósítani nyomtatott formában, ezt hívjuk utalványnak, de van lehetőség a kártya bevezetésére is, illetve lehet vegyes is.
-Ki jár jól a helyi pénzekkel?
-Az önkormányzatok azért járnak jól, mert amíg a helyi pénzt forgalomba helyezi, addig az ő államtól megkapott, illetve különböző beszedett adókból származó pénze a bankban kamatozik. Eközben az adott területen forgó közösségi pénz mozgatja, élteti a gazdaságot, és így, a fejlődő gazdaságon keresztül közvetetten juttatja bevételhez az önkormányzatot, például helyi adók formájában.
-Létezik már a soproni kékfrank, és a rábaközi tallér is, legutóbb pedig Baranya megye közgyűlése vetette fel helyi pénz bevezetésének lehetőségét.
-Baranyában Szőcs Norbert, a megyei közgyűlés jobbikos tagja szorgalmazta, hogy kezdődjön érdemi tárgyalás közösségi pénz bevezetéséről. Ő kért fel engem, hogy segítsek neki a baranyai helyi pénz koncepciójának kidolgozásában. Jelenleg úgy fest, hogy a megye önkormányzata a közösségi pénzek terén kompetencia problémákkal küszködik, ugyanis gyakorlatilag nem rendelkezik bevételek felett. Valójában nem is az a kérdés, hogy a megyei közgyűlés akarja-e a helyi pénzt, hanem, az, hogy adja-e a nevét hozzá. Ugyanis a bevezetni kívánt rendszernek a megbízhatóságát, a hitelét az adhatja majd, ha a megyei önkormányzat nevén fut. Ugyanis: a pénz papírba csomagolt bizalom. Ez minden pénzre, így a közösségire is igaz. A helyi pénzt csak akkor fogják használni az emberek, ha bizalmuk van iránta.
-Mi a fő előnye ennek a rendszernek?
-A helyi pénz csak a helyi gazdaságban használható, ezáltal a helyi pénz nem tud kiáramolni az adott régióból, jótékony hatását csak ott fejti ki. Cirkulál a gazdaságban, ott tölti be a pénzforgalmi funkcióját. A legtöbb régiónak az okozza a legnagyobb gondot, hogy a folyamatos pénzkiáramlás miatt elszegényedik. A szomorú magyar valóság az, hogy gyakorlatilag az összes hazai régióban pénzhiány van, erre a súlyos problémára lehet gyógyír a közösségi pénzek minél szélesebb körben való bevezetése. Egy mondatban úgy lehet az eddig elmondottakat összegezni, hogy ez egy lokális pénz, szemben a globális pénzzel. A lokális termelőket helyezi előnybe a globális termelőkkel szemben.
-Mekkora területen, milyen lélekszám mellett érdemes helyi pénzt bevezetni?
-Például bármelyik megye lehet ilyen régió is egyben, de fontos megjegyezni, hogy csak ott érdemes bevezetni, ahol valóban értelme van. Baranyát összekapcsolva egy szomszédos megyével már nem feltétlenül működne jól a dolog. Életképes már a közösségi pénz egy olyan régióban, ahol ötvenezer emberre jut ötszáz termelő, de optimálisabb egy két-háromszázezres régió.
-Gyakorlatban hogyan működik mindez?
-A vásárló egy kis piacon helyi pénzzel fizet az eladónak, például egy tejtermelőnek. Az állatok takarmányát a tejtermelő ugyanezzel a pénzzel veszi meg. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a helyi pénznek mindig van fedezete. Közismert, hogy a hagyományos pénzeknek nincs, vagy csak részleges fedezete van. A dollár mögött például négy-ötszázaléknyi fedezet van, a legtöbb deviza mögött még ennyi sem, ide tartozik a mi forintunk is. Aranyfedezete csak a svájci franknak van, ez mintegy huszonöt százalék. Ezzel szemben egy helyi pénz a maga száz százalékos fedezetével óriási előny.
-Mi adja a fedezetet?
-A fedezet maga a termék, ami a szó legszorosabb értelmében kézzelfogható. Ez a pénz ugyanis a reálgazdaságban működik, nem pedig a pénzgazdaságban. Utóbbi egy felfújt gazdaság, hozzávetőlegesen a reálgazdaság negyven-, ötvenszerese, és ami nagyon fontos: virtuális. A kettőt együtt értékelve látható, hogy a reálgazdaságba csak töredéknyi pénz jut, míg a virtuális pénzgazdaságba pedig aránytalanul sok. Ennek a rendszernek egyértelműen a pénzgazdaság a kedvezményezettje. A pénzgazdaság résztvevői, irányítói és tulajdonosai a hatalmas előnyöket élvezik, míg a reálgazdaságban dolgozók főként a hátrányokat.
- A helyi pénzek esetében a piac valóban piac. Gyakran halljuk azonban a hírekben, hogy egy adott eseményre hogyan reagált a piac. Mi ez a piac pontosan?
-A gazdasági híreket szánt szándékkal olyan szakzsargonnal bástyázzák körül, hogy lehetőség szerint senki se értse meg, hogy egyáltalán miről van szó. Valóban fontos tisztázni, hogy mi az a piac, illetve ki az a piac? A válasz roppant egyszerű: a spekulánsok. Valamilyen szinten kötődnek ugyan a reálgazdasághoz, de az egész nem szól másról, mint a spekulációról. Tízszer, húszszor annyi pénz forog jelenleg a világban, mint amennyit maga a Föld ér, az összes ingatlannal és egyéb megtermelt javakkal együtt. Ez egy óriási, folyamatosan növekvő lufi, ami előbb-utóbb bizony ki fog pukkadni.
-Ha már így elkalandoztunk Baranyából, felmerül a kérdés: mi lesz, amikor kipukkan ez a lufi?
-Egy biztos. Ahol ekkor még nem működik helyi pénz, ott nagyon komoly problémák várhatók majd, súlyos társadalmi és szociális következményekkel. Ezt az összeomlást attól függően tudja majd átvészelni egy-egy helyi pénzzel már rendelkező régió, hogy milyen arányban biztosítják ily módon a helyi szükségletek kielégítését. Ha már működik egy viszonylag fejlett rendszer megfelelő lefedettséggel, akkor ott nagy baj nem lehet.
-Vannak már olyan eredmények Magyarországon, amit lehet értékelni?
-Nem, a Soproni Kékfrank még elég új, külföldi példák azonban már rendelkezésre állnak. Ilyen a svájci WIR, amelynek egyébként még nemzetközi ISO-kódja is van. Ez már egy jól működő, országos szintű rendszer. Helyi pénzben lehet hitelt felvenni, majd ugyanebben visszafizetni. Nagy előnye ennek, hogy a helyi pénz gyakorlatilag kamatmentes, sőt akár negatív kamatú is lehet, míg a hagyományos pénzben felvett hitel rendkívül magas kamatozású. A családokat így lehet tehermentesíteni a kamatterhek alól.
-Térjünk vissza Magyarországra! Itthon mi a legsürgetőbb lépés?
-A helyi pénzek sikere hosszú távon nem működhet a politika támogatása nélkül.
-Nem lehet gátja ennek, hogy a kormány koránt sem független a már említett piacoktól?
-Diplomatikusan úgy lehet fogalmazni, hogy Magyarország, illetve a kormány mozgástere igen korlátozott. Ha túllép egy bizonyos szinten, akkor azonnal érkezik Brüsszelből a retorzió. Ez a kormány nem teheti meg azt, amit akar, bár azt sem tudom, hogy egyáltalán akarja-e valójában. Ez most még nem tisztázott egyelőre. Összegezve: helyi, de inkább országos politikai döntést igényel, hogy működjön a helyi pénzek rendszere, ugyanis az emberektől nem várható el, hogy rögtön megértsék ennek a lényegét. Az emberek nem is akarnak, meg nem is érnek rá foglalkozni egy olyan rendszerrel, ami összetettebb a jelenleginél. A magyar társadalom olyan propaganda által fertőzött tudattal rendelkezik, hogy nem képes magától rádöbbenni arra, hogy a jelenlegi bankrendszer fenntarthatatlan és megreformálhatatlan. Ebben a rendszerben kódolva van az emberek nincstelensége és kiszolgáltatottsága. Ennek a felismertetése lenne optimális esetben a politika felelőssége.


Fapipa
http://www.hunnio.com/news.php?readmore=46

 

Elszállóban az árak: vért, és könnyeket hoz az infláció

Fokozódik a félelem az elszabaduló, globális méreteket öltő pénzromlástól, ez lehet a következménye ugyanis annak, hogy a világ kormányai jelentős költségvetési költekezéssel, a központi bankok pedig pénznyomtatással igyekeztek elősegíteni a válságból való kilábalást. Az erősödő infláció első jelei már megjelentek: növekszenek az élelmiszer- és nyersanyagárak, és mindennek hátterében a világgazdaságban központi szerepet játszó dollár értéke 75 százalékkal romlott az aranyéhoz képest.

Az utóbbi hónapokban egyre fokozódik a befektetők és az elemzők félelme az elszabaduló, globális méreteket öltő inflációtól. „Ha az infláció globális jelenséggé válna, ha a különböző gazdasági és társadalmi válságfolyamatok bársonyos kezelése érdekében eddig kinyomtatott rengeteg dollár, jüan, jen, és esetleg a jövőben kinyomtatandó euró rendszerszintű, elszabaduló inflációt okozna, akkor ez a probléma a világ elsőszámú biztonsági kihívásainak sorába emelkedne - írta Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője a cég inflációs folyamatok elemzésére szakosodott blogján.

Az ezt alátámasztó súlyos történelmi tapasztalatok mellett a napjainkban zajló politikai válságok is bizonyítják ezt. Az elemző szerint a közel-keleti országok politikai válságának kiéleződésében egyértelműen az élelmiszer-infláció játszotta a főszerepet, és Kínában is egyre több fejfájást okoz a kormányzatnak az élelmiszerek árának gyorsuló emelkedése.

A fenti példák alapján abban is biztosak lehetünk, hogy amennyiben a globális áremelkedés tovább fokozódik, hazánk sem menekülhet tőle, a pénzromlás begyűrűzik a magyar gazdaságba is - mondta a Hírszerzőnek Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője. Magyarország egyébként is különösen hajlamos a magasabb inflációra, az utóbbi évtizedekben csak rövid időszakokra sikerült elérni egy alacsony pénromlási ütemet. Nálunk még a dezinflációs hatásokkal járó válságos években is jelentős infláció volt (javarészt a fogyasztási adók és hatósági árak emelése miatt).
 

Visszaüt a pénznyomtatás

A fokozódó inflációs veszély fő okát többen abban látják, hogy a válság gyorsabb lefolyásához a világ kormányai jelentős költségvetési költekezéssel, központi bankjai pedig pénznyomtatással járultak hozzá. Az inflációs veszély fokozódásában (és például az utóbbi hónapokban lezajlott élelmiszerár emelkedésben) - a dollár globális gazdaságban betöltött szerepe miatt - különösen nagy szerepe van amerikai válságkezelésnek.

Márpedig Amerikában már közeleg a magas infláció - jósolja a Forbes-on megjelent posztjában Charles Kadlec befektetési szakember, aki szerint a fenyegető válság oka ugyanaz, mint a 70-es évek nagy inflációjáé: a túl laza monetáris politika (vagyis a pénznyomtatás), ami miatt az elmúlt két évben a dollár 40 százalékkal értékelődött le az arannyal szemben.

Mikor az infláció megérkezik majd, a Federal Reserve és az ő politikáját védők költséginflációnak hívják, és a gazdasági növekedést, az időjárást, az arab sejkeket, Kínát, esetleg a kapzsi vállalatokat vagy a szakszervezeteket okolják majd - írja Kadlec.
 

Vészt jósol az aranyár

Kadlec úgy véli, az arany dollárban kifejezett ára a legjobb valós idejű mérőeszköze az árszínvonalnak, a hagyományos mutató, a fogyasztói árindex ugyanis csak a már bekövetkezett inflációt mutatja.

A befektetési szakember szerint az arany árának emelkedése már az 1971-74 között lezajlott jelentős amerikai inflációt is pontosan előrejelezte. A pénzromlást az elemzők akkoriban a nyersanyagárak emelkedésével magyarázták, különösen a megháromszorozódott kőolajárral. Az infláció oka azonban nem ez volt Kadlec szerint, a kőolaj árának hirtelen megháromszorozódása ugyanis 1971 és 1974 között körülbelül megegyezett az arany árának megháromszorozódásával ugyanebben az időszakban. Más szóval a kőolaj árának emelkedése csak a tükörképe volt a dollár arannyal szembeni leértékelődésének.

Az elmúlt két évben az arany ára körülbelül 75 százalékkal emelkedett, ami nagyjából a ’72-73-as emelkedés fele. „Látva a dollár arannyal szembeni teljesítményét, racionálisan várhatjuk, hogy a fogyasztói árak a következő hóbapokban 5 százalék feletti ütemben emelkednek majd” - állapítja meg a szakember és figyelmeztet: az infláció már kitört az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed által kezelhetőnek tartott szintről, és keveset tehet annak érdekében, hogy meggátolja a dollár elmúlt két évben bekövetkezett leértékelődésének megjelenését az árindexekben.
 

Miért olyan veszélyes az infláció?

Az infláció azon gazdasági jelenségek egyike, amelyek húsbavágóan képesek érinteni egész társadalmakat, és adott esetben nemzetközi léptékben is képesek aláásni a békét és a biztonságot. Az infláció lényege mindig egy kényszerítő erejű vagyonátcsoportosítás. Ez a folyamat csak súlyos konfliktusokkal megterhelve tud végbemenni, és az ellene vagy akár érte való küzdelem a politikai napirend központi témája mindenhol, ahol ez a veszély felüti a fejét – írta a Concorde blogján Kovács Krisztián.

Nincs ez másként hazánkban sem, ahol az Orbán-kormány jegybank ellen folytatott háborújának egyik fő indítéka, hogy a kormánypárt nem ért egyet a jegybank szigorú, az infláció letörését célzó monetáris politikájával, ugyanis ebben, illetve a jegybanki alapkamat magasan tartásában látja a gazdaság fellendülésének fő akadályát. Az MNB elnöke szerint azonban ez az álláspont téves: annak ellenére ugyanis, hogy a túlfűtött gazdaságnak általában velejárója az infláció, fordítva ez már nem állja meg a helyét, a magasabb infláció egyáltalán nem jelent gyorsabb növekedést. Ráadásul a magasabb infláció magasabb alapkamatot is eredményez.

A magas infláció Simor szerint kimondottan ártalmas, és különösen az érdekérvényesítésre legkevésbé képes társadalmi rétegeket sújtja, például azért, mert nem képesek magasabb béreket kiharcolni. Magas és változékony infláció mellett megbízhatatlanná válik minden gazdasági kalkuláció. Ilyen környezetben óriási energiákat emészt fel, hogy biztosítsuk magunkat az inflációs kockázatok ellen. Kiegyensúlyozott növekedéshez, hazai forrásokból történő beruházásokhoz, új munkahelyek teremtéséhez éppen emiatt nem magasabb, hanem alacsonyabb inflációra van szükség.


Hírszerző
http://www.red-help.net/Elszalloban-az-arak-vert-es-konnyeket-hoz-az-inflacio

 

A HELYI KÖZÖSSÉGEK PÉNZRENDSZEREI   

Helyi közösségek pénzrendszerei
Az 1930-as évek válsága folyamán az Egyesült Államokban a bankok bezártak, az általuk tartott letétek eltûntek, és több száz közösség számára saját pénz kibocsátása vált szükségessé. Ezen közösségek farmerjai továbbra is élelmiszert termeltek, rengeteg munkanélküli tudott és szeretett volna dolgozni, a városoknak és az egyes embereknek továbbra is voltak szükségleteik. Viszont a pénzügyi “kapcsolati háló”, amely lehetõvé tehette volna a helyi munka és erõforrás áramlását és a termelésben való részvételét, nem volt meg. A helyi pénzrendszer biztosította ezt a hiányzó kapcsolatot.
A globalizáció terjedésének, a folyamatos vagyontranszferek növekedésének, a szegények és a gazdagok közötti rés tágulásának hatására mára sok közösség gazdaságilag nehéz helyzetbe került. Ez különösen igaz ott, ahol a már hosszú ideje létezõ gyárak bezártak vagy átköltöztek máshová, de súlyos a helyzet számos színes közösségben is, ahol a lakosok már régóta szenvednek a magas munkanélküliségtõl és a keveset fizetõ, bizonytalan munkáktól.
A vagyonos külsõ tulajdonosok gyakran elszívják számos olyan üzlet profitjának nagy részét, amelyek alacsony jövedelmû közösségekben mûködnek (még azon üzletekét is, amelyeket azzal a céllal hoztak létre, hogy serkentsék a helyi gazdasági fejlõdést). A bankok és a hitelezõ társaságok folyamatos diszkriminációja korlátozza a szegény lakosság azon lehetõségeit, hogy akár kis kölcsönt felvéve beindítsák saját vállalkozásukat.
Az 1980-as évektõl kezdve a helyi pénzrendszerek újra virágzásnak indultak. Ekkor öntudatos, innovatív válaszként jelentkeztek a szisztematikusan fennálló problémákra. A legnagyobb figyelmet kapó közösségi valuták használata egyre inkább terjed a középjövedelmûek körében. Emellett az alacsony jövedelmû közösségek is bevezettek helyi pénzrendszereket, amelyek lehetõséget biztosítanak arra, hogy ezúton erõsítsék a közösségi hálózatot, és lehetõvé tegyék a korlátozott jövedelemmel rendelkezõ lakosok számára a szükséges javak és szolgáltatások beszerzését. Néhányan arra használják a rendszert, hogy a vagyont a helyi közösségben tartsák, és az egyébként kihasználatlan helyi képességek és erõforrások nagyobb áramlásának segítésével serkentsék a gazdasági fejlõdést.
Az alacsony jövedelmû csoportokban sok ember rendelkezik felesleges szabadidõvel, de senkinek sincs elegendõ dollárja. A pénzrendszer lehetõvé teszi, hogy kihasználatlan képességeiket és erõforrásaikat egymás kölcsönös segítésére fordítsák. Utópista eszmeként: “olyan világot tesznek számunkra elérhetõvé, amely ugyanolyan automatikusan jutalmazza a tisztességet és a gondoskodást, mint a piac az önzést és a könyörtelenséget” – mondja Edgar Cahn, a “Time Dollar”-nak nevezett rendszer támogatója.
Mivel nem lehet az összes szervezetet számon tartani, néhány megfigyelõ úgy becsüli, hogy kb. 3000 mûködõ közösség létezik ma a világon, ebbõl több mint 400 Angliában, több száz Ausztráliában és Új-Zélandon. Számuk Kanadában, E







Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!